Aki Red Hot Chili Peppers rajongó, vagy rendszeresen figyeli a zenei híreket, az gondolhatta eddig is, hogy Anthony Kiedis élete nem lehetett átlagos. Ha csak a fele igaz azoknak a történeteknek, amit a Scar Tissue - Chili a sebre címû önéletrajzában elmesél, már az is sokkal több, mint amit egy normális ember fel tud fogni, de õ sohasem volt normális...

Ezt többször be is vallja a Larry Sloman segítségével készült „mesében”. Úgy készült a könyv, hogy Kiedis csak sztorizott, amit Sloman rögzített, majd olvasható, rendezett formába hozta. Ez a sztorizós „mintha a haver mesélné” hangulat végig megvan a könyvben. Néha ide-oda ugrál az idõben, amikor valami eszébe jut egy régebbi idõbõl és emiatt tûnhet úgy, hogy ezzel nagyon rendezetlen, olvashatatlan lesz, de nem. Pont így kerül az emberhez már az elsõ oldalak után közel.

Azt tudtuk eddig is, hogy Kiedis-tõl nem álltak messze a drogok, de azt talán újdonság, hogy 12 éves kora óta rendszeresen él velük, de a legkeményebben, amit el lehet képzelni. Ha egyáltalán... Néha voltak tiszta idõszakai, de egy pár évet leszámítva csak az anyagon járt (jár?) az esze. Tulajdonképpen ezt a könyvet nézhetjük a rehabilitációja részének is. Kiadása pillanatában, már több éve tiszta, de amit elõtte mûvelt azt õ maga sem ajánlja senkinek (csodálkozunk?), bár többször leírja, hogy a drogok nem feltétlen rosszak. Eleinte…

Az egész könyv egy drogos ámokfutás. Fû, kokain, LSD, heroin, stb., stb., stb. És mindez gyermekkora óta. Egy drogos szemén keresztül látjuk a Red Hot Chili Peppers egész történetét, a zenét, a szexet (ugye a híres „12 éves koromban elveszettem a szüzességem, apám barátnõje segítségével” sztori), szerelmet (ezen is nagy hangsúly van), barátokat, mindent. A drogok miatt lopott, csalt, hazudott (ahogy ez lenni szokott), de valahogy mindig kimászott belõle.

Egy „normális” embernek már az is elég lenne, ami a „tépésen” kívül történt a sráccal. Amikor még fel sem tudta fogni, már akkor a legnagyobb hírességekkel partizott. Elég csak mondjuk a Led Zeppelin-re gondolni, akik apja rendszeres vendégei voltak. Vagy Cher-re, aki pótanyaként bánt vele és (természetesen) meztelenül aludt vele egy ágyban, mikor nem volt, aki vigyázzon rá.

Azért zene is van benne dögivel, mivel elég sok, eddig nem hallott dolgot megtudunk a zenekar, vagy a lemezeik születésérõl, ahogy a dalokról, dalszövegekrõl is, vagy éppen a koncertkörutakról. Érdekes, amilyen természetességgel, egykedvûséggel mesél a világra szóló sikerrõl, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Szerencsére nem beképzelten, hanem õszintén teszi mindezt.

Igazából a RHCP rajongóknak szól a könyv, de aki csak érintõleges (vagy egyáltalán nem) találkozott a zenéjükkel, azok is élvezhetik. Egy biztos, aki elolvassa, az Red Hot-ot akar majd hallgatni, úgyhogy legyen a közelben minimum egy lemez is a Californication-el bezárólag. De az a legjobb, ha mind megvan.

Megjelenési év: 2005
Kiadó: Konkrét Könyvek
Kötés: keménytáblás védõborítóval, cérnafûzve
Oldalszám: 368 + 32 oldal fotó (összesen 400 oldal)
Fordította: Dudich Ákos